topbanner03

Zsidó misszió – Ellentmondás?

Hanspeter Obrist

 

A „misszió” szó fogalma a zsidókat idegesíti, mivel nagyon sok rossz tapasztalataik vannak ezzel kapcsolatban. Például a keresztes hadjáratokért a keresztény egyház volt felelős. Az ortodox zsidók azt vetik a messiási hívők és a keresztények szemére, hogy még ma is ilyen módon misszióznak.

 

A misszió hoszzú hagyománya

Magukról a zsidók azt állítják, hogy ők nem misszióznak. Mégis találunk a Bibliában, Máté evangéliumában utalást arra, hogy a farizeusok bejárták a tengert és a szárazföldet, hogy az embereket a zsidó hitre térítsék (Mt. 23,15). A zsidó misszió jellegében azonban soha nem volt erőszakos, hanem meggyőződéssel próbálták az embereket megnyerni, ami megfelel a Bibliához hű keresztények felfogásának is.

 

A nemzetek Istene

Az évszázadok során pontosították a misszió fogalmát. A vallásos zsidóság véleménye szerint a nem-zsidók csak a „Nóé szövetségéhez” tartozhatnak. Chajim HaLevy Donin rabbi a „Zsidó Élet” című könyvében a következőket olvashatjuk: „Hisszük, hogy Istennek célja van a világ minden nemzetségével és népével, és a rájuk mért feladatot be kell tölteniük, mert Isten az egész világ Istene, nem csak a zsidóságé. Ugyanakkor az Istentől kapott megbízásunkat különlegesen egyedülinek tekintjük, amit a történelem is igazol. Célt ad az élethez, amely exisztenciánk alapja. E cél nem azt akarja elérni, hogy mindenki zsidóvá legyen, hanem az a küldetésünk, hogy a világ nemzeteivel, független a vallásuktól, megismertessük Isten szuverenitását, és az általa kinyilvánitott értékeket magunkévá tegyük, illetve továbbadjuk. „Ezáltal nyer áldást a föld minden nemzettsége” (1.Móz. 12,3).” (12 oldal) Tehát a zsidóság hivatása a  népekkel és a nemzetekkel Isten szuverenitását, valamint elrendelt értékeit megismertetni.

 

Nóé törvényei

Ugyanezt a gondolkodást képviseli Menachem Mendel Schneerson rabbi, akinek követőit a nyugat-orosz szülőföldje után neveztek el „lubavicsi”- nek. Eszméjük igen erősen a küldetésre irányul, és világszerte misszionálnak. A nem-zsidók részére Nóé hét törvényét hirdetik, ami egy általános erkölcsi értékrendnek a bázisa.

Ezek:

  • Egy Isten van
  • Isten nevével ne élj vissza
  • Ne ölj
  • Ne tégy erkölcstelen szexuális tevékenységet
  • Ne lopj
  • Egy törvényes jogi szisztéma felállítása
  • Ne edd az élő állat húsát

 

Vallásos rendelkezések a zsidók részére

Dennis Prager és Joseph Telushkin is hasonlóan vélekedik a „Zsidóság ma” című könyvében. Szerintük csak a zsidóságra érvényesek a vallásos törvények és a nem-zsidók nincsennek azokhoz a parancsolatokhoz kötve, amelyek az Isten és az ember viszonyát illeti. Csupán az emberek együttéléséhez szükséges rendeletek érintik a többi nemzeteket. Nézetük szerint nincs örörklött bűn és Istentől való elszakadás: „Minden ember ártatlanul születik. Saját maga dönti el, hogy vétkezik-e, vagy nem.” (75.oldal)

Ennek megfelelően kevés értelme van az egész zsidóságról a nem-zsidókat meggyőzni. A rabbi szerinti zsidóság sajátosan értékeli a misszió fogalmát. A zsidóknak a zsidó hitet kell gyakorolni és a parancsolatokat meg kell tartani, míg a nem-zsidóknak csak az emberek egymást közti viszonyát rendező alaptörvényeket kell praktizálni.

 

Földi békebirodalom az örökkévalóság helyett

Feltűnő, hogy a zsidóság e földi életre koncentrál. Ha valaki ITT és MOST jól él, remélheti, hogy az erre a földre eljövendő békebirodalomra feltámad. A nem földi örökkévalóság konceptje nem áll a zsidó gondolkodás középponjában.

Az Úr Jézus Krisztus az Új Szövetséggel egy teljesen más alapkövet rakott le. Az Istennel való örök közösségre hív el bennünket. Senki más nem beszélt ilyen egyértelműen az Istennel való örökké tartó közösségről, vagy Istentől való örök szakadásról. Ma is érvényes Jézus Krisztusnak a hívása zsidóknak és nem-zsidóknak: aki az ő életét átadja Neki, örök élete van (1.Ján.1,2-3; Ján. 3,15-16).

                                                                                          

 

PDF nyomtatása