topbanner03

A Messiás Izrael ünnepeiben

Hanspeter Obrist

 

Ünnepeiken a zsidók Istenről és Isten jóságáról emlékeznek meg. Ezek az ünnepek Isten megváltói tervét vetítik előre és egyben Izrael Messiását, a világ Megváltóját. Sok keresztény áldásokban gazdagabbnak érzi, ha a keresztény ünnepeket összhangban ünnepli a hagyományos bibliai zsidó ünnepekkel.

 

A négy tavaszi ünnep nagyon szoros összeköttetésben van egymással. A páska, a kovásztalan kenyerek ünnepe, az első kéve bemtatásának ünnepe és a hetek ünnepe (Savuot) beteljesedett Jézus Krisztus első eljövetelével és a Szent Lélek kitöltetésével. A bibliában leírt őszi ünnepek, a Ros Hasana, a Jom Kipur és a Szukkot az ÚR Jézus második visszajövetelére utalnak (3.Móz. 23).

 

A Peszách – Páska ünnepe

A zsidóknál egy nap a napot megelőző este, napnyugtakor kezdődik (5.Móz. 23,5). Így a Páska ünnepe a széder estéjével kezdődik el. Ez a Biblában megírt kalendárium első ünnepe. Az egyiptomi rabszolgaságból való szabadulásra emlékeztet. Jézus Krisztus tanítványaival együtt ünepelte a széder estét, mint utolsó vacsorát, mielőtt még ugyanazon a zsidó ünnepnapon feláldozta magát, mint Isten Bárányát, tökéletes, örökre érvényes áldozatként.

 

A megszentelődés

Miután eltávolítottak minden kovászt és a házat megtisztították, a háziasszony meggyújtja a két gyertyát, mint ahogy azt Sabbatkor(Péntek este) is teszi. Utána szimbolikusan még a legutolsó morzsákat is kitakarítják. A megszentelődés kelyhét megáldják, majd isznak belőle. A családfő kezet mos. Valószínű, hogy az ünneplésnek ebben a szakaszában mosta meg Jézus Krisztus tanítványai lábát (Ján. 13,12-14). Egy zöldségfélét, manapság petrezselyemzöldjét bemártanak sós vízbe, ezzel emlékezve Isten fiainak a rabszolgaság idején folyt könnyeire. Ám Izrael nem maradt a rabszolgaságban, mert Isten kiszabadította népét. Mivel sietve kellett menekülniük, ezért sietve törik meg a mácát (kovásztalan kenyeret) is,. A három mácá darabjából a középsőt félretéve megőrzik. Ezt Afikománnak nevezik, ami azt jelenti: “Az eljövendő kenyere”.

 

Az ítélet

Az ítélet kelyhe következik. Az egyiptomra mért tíz csapásra emlékeztet, mivel szembeszálltak Istennel. Az utólsó csapás nem érintette az izraelitákat, mert a páska bárány vérét az ajtófára hintették. Gondoljuk meg, hogy Jézus Krisztus vére pont a Páska ünnepén folyt ki  érettünk, megszabadítván minket a bűn rabszolgaságából és a halál hatalmából. Nem vagyunk tovább ítélet alatt !

A sóval hintett mácá Isten szövetségére emlékeztet, valamint arra, hogy gyorsan kellett menekülniük. Az egyiptomban átélt nyomorúság szimbóluma a saláta és a torma. Lehetséges, hogy Jézus Krisztus itt beszélt arról, hogy akinek a bemártott falatot adja, az el fogja őt árulni (Mt.26,23). Az édesízű gyümölcspüré arra a tapaszra emlékeztet, amiből a vályogokat készítették. Manapság a tojás étkezésénél a Templomban végzett ünnepi áldozatokra gondolnak vissza. Ezt követi a bőséges ünnepi vacsora. Jézus Krisztus tanítványaival együtt ette a páska bárányt.

 

A megváltás

A mácá, mint az „eljövendő kenyerének” fogyasztásával fejezik be a széder estéjét. Az széder este, az utolsó vacsoránál, vett Jézus egy darab mácát és a következőket mondta: „Ez az én testem, amely ti érettetek adatik” (Lk.22,19). Majd vette a megváltás kelyhét és ezt mondta: „ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.” (Mt. 26,27-28). Jézus Krisztus áldozatában teljesedett be a Páska ünnepe, mert mint Isten Báránya hordozta a mi bűneinket (Ézs. 53; Jn.1,29).

 

A dicsőítés

Az utolsó széder este a dicsőítés kelyhét Jézus Krisztus már nem vette megához. Ezt majd az Atya országában fogja meginni (Mt. 26,29). A széder ünnepe hálaadó és dicsőítő énekléssel fejeződik be. Ide tartozik a Zsoltárok 113-118 és a 136. fejezete.

Jer. 16,14-15:

„De majd eljön az idő – így szól az ÚR –, amikor nem azt mondják többé, hogy él az ÚR, aki fölhozta Israel fiait Egyiptom földjéről, hanem azt, hogy él az ÚR, aki fölhozta Israelt észak földjéről és mindazokból az országokból, amelyekbe szétszórta őket. Mert visszaviszem őket a földjükre, amelyet őseiknek adtam.”

Ezért köszöntik egymást végezetül a következő mondással: „Jövőre az újjáépített Jeruzsálemben!” 

 

További zsidó ünnepek rövid áttekintésben

 

A kovásztalan kenyerek ünnepe

A széder estét követi a kovásztalan kenyerek ünnepe (3. Móz. 23,6-8). Hét napon át nem ehetnek semmit sem, ami kovászt tartalmazna. Ez az ünnep is beteljesedet Jézus Krisztusban, mert: „Önmagát ártatlanul áldozta fel Istennek” (Zsid. 9,11-10,18).

 

Az első kéve bemutatása

Még a kovásztalan kenyerek ünnepe alatt, az első szombatot (Shabbat) követő napon az aratás első termését az ÚRnak adják oda (3.Móz. 23,10-14). Ez az ünnep jelképe Jézus Krisztus föltámadásának, mivel „Első zsengeként támadt föl Krisztus” (1.Kor.15,20-23).

 

A Savuot, a hetek ünnepe

Az első kéve bamutatását követő ötvenedik napon ünneplik a Savuot ünnepét

(3. Móz. 23,15-22). A rabbinikus hagyomány szerint Izrael a Sinai hegyen kapta Savuot ünnepén a tórát (parancsolatokat). Isten választott népével kötött szövetséget. Ez az ünnep egyben a pünkösd ünnepe is, ahol URunk a Szent Lélek kitöltetésével a Benne hívők szívébe írta be az Ő Ígéit. Így teljesedett be ez az ünnep is Messiási ünnepként.

 

A Ros Hasana, az emlékeztető kürtölés ünnepe

Az emlékeztető kürtölés ünnepe az őszi ünnepek nyitánya (3.Mose 23,24). Megfújják a sófárt (kosszarv), beíndítva a tíznapig tartó önvizsgálat idejét, amikor mindenkinek tisztáznia kell kapcsolatát Istenhez és az embertársaihoz.

 

A Jom Kipur, az engesztelés napja

Imádkozásban, bűnbánatban és bőjtölésben mélyednek el az Istenhez való megtérésnek ez ideje alatt. (3.Móz. 23,27-32).

 

Szukkot, a sátoros ünnep

A sivatagi vándorlás ideje alatti Isteni gondviselés emlékezetére a mai napig pálmákból építenek sátrakat a zsidók (3. Móz. 23,34-36). Ez az ünnep akkor fog a Messiásban beteljesedni, amikor Izrael népe az ÚR Jézus, a Messiás uralma alatt fog élni (Zak. 14,9-11), és a  nemzeteknek évente el kell jönni erre az ünnepre Jeruzsálembe (Zak. 14,16).

 

Hanuka, a templomszenteslés és a fény ünnepe

A Hanuka a második zsidó Templom I.e. 164-ben felszentelésének az ünnepe. Habár nem tartozik az úgynevezett Bibliai ünnepekhez, mégis Jézus Krisztus maga is megtartotta és felment Jeruzsálembe ezen az ünnepen (Ján. 10, 22). Görög befolyás alatt szenvedett a nép és a rettenetes makedon-szír uralkodó Antiochus Epiphanes üldözte a zsidókat és a Templomot megszentségtelenítette azáltal, hogy Zeusz isten szobrát fölállíttatta és disznót áldozott az oltáron. Judás Makkabeus zsidó férfi vezetésével felkelést indítottak és a Templomot visszafoglalták. A Templomban viszont csak egy kis kórsó megszentelt olajat találtak, ami csak egy napra volt elegendő a Menora (Hétágú olajmécses) világításához, és az új szent olaj készítéséhez viszont nyolc napra lett volna szükség. Ekkor történt meg az Isteni nagy csoda, mert ez a kis olaj nyolc napig égett. Ezért nevezik a Hanuka ünnepét a világosság, illetve a fény ünnepének is.

A Messiásban hívő zsidók arra emlékeznek ezen a nyolc napig tartó ünnepen, hogy Jézus Krisztus a világ Világossága (Joh. 8,12).

 

Purim, az antiszemitizmus vége

Az Eszter könyvében leírt események alkotják ez ünnep lényegét. A Hámán gonoszsága miatt pusztulásra ítélt zsidók megszabadulnak a zsidó Eszter, Mardokkaj unokahúga és gyámja közbenjárásával. A Purim ünnep elrendelését Eszt. 9,20-32 szakaszában olvashatjuk.

 

A zsidó ünnepek a Messiásra utalnak. A Messiásban hív hívők átélik az egész Evangéliumot bennük. A Messiásban beteljesült és beteljesülendő ünnepeken át értjük meg, hogy miért és mi célból történt a mi megváltásunk.