topbanner03

Kérdéseikre válaszolunk

 

Milyen állapotban van a Genezáreti-tó?

Izráel egyik legfontosabb ivóvíz tartaléka a Genezáreti-tó. Az 1994-ben kötött békeszerződés óta Izráel 50 milliárd liter vízet juttat Jordániának.

A tavat a Golán patakjai és Galilea folyói táplálják. A felső vörös jel 208,8 méternél, az alsó vörös jel pedig 213 méternél van a  tengerszint alatt. Az utóbbi mutatja, hogy az alacsony vízállás veszélyezteti az egyensúlyt, mert a víznek mennyisége miatt túl nagy lenne az ásványi- és só-tartalma, ami élvezhetetlenné tenné a víz minőségét.

Minden centiméter 1,7 millió kubikméter víznek fele meg. Naponta kb. Ennyi vízre van szüksége Izráelnek. 2002 nyarán a vízszint elérte a kritikus vízállást, ami -214,88 méter volt.  Utoljára 2003-ban volt a tó telítve. 2004-ben csak 4 cm hiányzott ehhez. Az aktuális vízszint adatai honlapunkon megtekinthető. 2007 október 15.-én –212,44 volt a vízszint, 56 cm-el az alsó vörös jel fölött.

 

Miért tesznek a temető látogatói kövecskét a zsidó sírkőre?

A sír felé helyezett sírkő felállítási tradíciójának alapjait 1. Móz. 35,19-20 verseiben találhatjuk: „Így halt meg Ráhel, és eltemették….Sírja fölé emlékoszlopot állított Jákób. Ráhel sírjának az emlékoszlopa ez még ma is.” Az emlékezés kifejezésére kövecskéket raknak a sírkőre. Ezzel azt mondják: “Gondolok rád, Emléked maradjon olyan maradandó, mint ez a kő.” Amikor Józsué átvezette a népet a Jordán folyón, emlékköveket állított fel. Ezek emlékeztetik Izráel fiait mindörökké (Józs. 4,7). Jákób és Lábán Gileádban egy kőrakást készítettek tanúként közöttük (1.Móz. 31,48).

Hogy a mostani időben miért őrzik a hagyományt, miszerint kövecskéket tesznek a sírkőre, nem lehet pontosan tudni. Néhányan a sivatagi temetésre hivatkoznak. Akik ott haltak meg, azokat eltemették és köveket helyeztek a sír felé, hogy meg lehessen ismerni a sír mivoltát. Mások meg vannak győződve, hogy a sírhely fölé helyezett kövekkel megvédték a tetemet a ragadozó madaraktól. A közelállók vállalták ezt a “szeretet-szolgálatot”. Ez a meghatározás vitatott. Sokkal logikusabbnak tűnik az a felfogás, hogy  a sírhelyet a kövekkel megjelölték. Ezt nagyon egyszerűen meg lehet magyarázni. A papoknak nem volt szabad egy sírhelyet, vagy a temetőt meglátogatni, mert a halottakkal való érintkezés tisztátalanná tette őket. 3. Móz. 21,1 versében ez áll: “Ezt mondta az ÚR Mózesnek: Mondd meg Áron fiainak, a papoknak, mondd meg nekik, hogy ne tegyék magukat tisztátalanná népük közül való halottal.” Ezért kellett minden sírhelyet megjelölni.

 

Ki hol él?

Ciszjordániában él a legtöbb palesztin (2,2 millió), Izráelben (1,4 millió) és a Gáza-övezetben (1,3 millió) lakik. Összesen 4,9 millió.

Izráelben 5,2 millió, Ciszjordániai településeken pedig 268 400 zsidó él. Összesen 5,4684 millió lakos. Világszerte 8,5 millió palesztin és 12 millió zsidó él.

 

Kik a palesztinok?

Különböző népek törzseiből származnak a palesztinok, akik az idők során ezen a területen éltek (zsidók, arabok, filiszteusok, görögök, rómaiak, keresztes lovagok....). Jézus Krisztus ideje óta vannak a Szent Földön keresztény gyülekezetek és egyházak. Jelenleg a muzulmánok uralják többnyire a palesztinokat. Arabul beszélnek és az orientális kultúrának egy részei. Zakariás 9, 7 szerint,  e kevert nép maradéka Istené lesz, mint Júda egyik törzse.

 

Miért van biztonsági fal?

A „biztonsági fal” többnyire kerítésből áll és az izráeliek az palesztin öngyilkos merényletek elleni védekezés céljából készítették. A lakott területeken egy nyolc méter magas falat építettek azért, hogy ne lehessen fegyverrel a mások oldalról lőni.