topbanner03

Karácsony – álom, vagy rémálom

 

Hanspeter Obrist

 

Sokak számára karácsony a régóta ápolgatott álmok beteljesedése, másoknak viszont a karácsony egy rémálom. Azt szeretnénk, ha a rémálmok minél hamarabb eltűnnének, és az álmok viszont valóra válnának. Az élet művészete azonban abban nyílvánul meg, hogy az álmokkal is és a rémálmokkal is helyesen tudunk bánni.

 

A karácsonyi rémálom

Heródes király életének a rémálmát élte át, amikor a bölcsek napkeletről a palotájában megjelentek, és azt kérdezték, hogy hol van a zsidók királya, aki most született. Ügyesen szerezte meg a trónt, és brutális erőszakkal őrködött felette. Attól sem riadt vissza, hogy feleségét és gyermekeit kivégeztesse. Senki nem szólhatott bele életébe és senki sem vonhatta kétségbe pozícióját.

Nos, a keleti bölcsek megjelentek és szembesítették őt életének rémálmával. Az utódja megszületett. Heródes király zavarba jött, és vele együtt az egész Jeruzsálem (Mt. 2,3). Ki akar a hatalmas és rettenetes uralkodó trónjáért viaskodni. Saját családjában nem volt várható egy utód születése. Egy iszonyú hajsza indult el. Összehívatta a nép valamennyi főpapját és írástudóját és megkérdezte tőlük, hol kell megszületnie a Messiásnak, a megígért Királynak. Az írástudók részére teljesen egyértelmű volt, hogy a Mik. 5, 1.3 alapján Betlehem a születésének a helye. Mostmár csak az volt fontos Heródesnek, hogy mikor született meg ez az új uralkodó. Számításaik alapján a bölcsek pontosan tudták a születés időpontját. Elküldte őket Heródes a gyermeket felkeresni és követelte tőlük a pontos híradást.

 

A karácsonyi álom

A napkeleti bölcseknek egy álmuk teljesedett be. Egy fáradságos út után megtalálták a gyermeket, akinek a csillaga vezette őket. Ez az újszülött valami különleges lény volt. Az egész Univerzum engedelmeskedett Neki. Ám nagyon meglepődtek, amikor Közel-Keleten ezt a gyermeket egy egyszerű családban találták meg. Vannak álmok, amik másként teljesednek be, mint ahogy mi azt elképzeljük. Heródes palotája helyett, aki egyébbként a jeruzsálemi templom újjáépítéséről volt híres, egy egyszerű kézműves feleségénél találtak rá az újszülött Királyra. Miután imádták Jézust és az ajándékokat átadták, figyelmeztetve lettek álomban, hogy ne térjenek vissza Heródeshez. Biztosak voltak abban, hogy ez egy fentről való útmutatás volt.

 

A figyelmeztető álom

Vajon elmondta-e József a saját álmát? Józsefnek meg kellett tanulnia az álommal és a rémálommal helyesen bánni. Az első sokk az volt számára, hogy a menyasszonya nélküle lett terhes. A második pedig, hogy az angyal kijelentése alapján menyasszonyát, Máriát magához kellett fogadnia (Mt. 1,20). Majd következett a pásztorok és a bölcsek látogatása, mint Isteni jel. Mindezek után egy újabb útmutatást kapott álmában: Józsefnek Máriával és a gyermekkel Egyiptomba kellett menekülni (Mt. 2,13). Elbűvől engem az a tény, hogy József mindig különbséget tudott tenni az álmok között. Mikor származik egy álom Istentől és mikor van az, hogy szellemünk egyszerűen csak feldolgozza az átélt eseményeket. Mindenképpen azt közlik velem az álmok, ami a legjobban foglalkoztat, még akkor is, ha megprobálom ezeket a tudatomból kirekeszteni. Fontos ezeket átértékelni és a kérdést feltenni: Mit jelentenek az álmaim képjei nekem. Isten figyelmessé tehet ezeken keresztül olyasmire, amit ahelyett, hogy félre tennénk, foglalkoznunk kellene vele. Az álmok megfejtései függővé tehet attól a személytől aki az álom titkait felfedi. Isten a mi álmainkat meg tudja fejteni (1.Móz. 41,15-16). Ezért van szükség imádkozó kérdésekre az álmokkal kapcsolatban. Isten különböző módon szólhat hozzánk. Még az álmainkat is felhasználhatja.

 

Álom, vagy rémálom

Ma is Jézus sokaknak egy rémálom. Isten igénye reánk nézve Benne lesz láthatóvá. Ő általa lép Isten váratlanul az ember életébe. Eljön az idő, amikor dönteni kell, hogy elfogadom-e Jézust, mint Megváltót, mint Királyt és mint Isten Messiását, vagy nem.

Isten ma is szól hozzánk. Nem mindig álmokon át – Isten szólhat hozzánk körülményeink, embertársaink , lelkiismeretünk vagy a Biblia által. Szavára hogy reagálunk? Felfúvalkodunk, mint Heródes, vagy szeretettel fogadjuk Őt, mint a bölcsek? Weissel Georg énekében meghív bennünket a következő szavakkal: „Emeljétek föl fejeteket, ti kapuk,emelkedjetel föl, ti ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső Király, a Seregek URa!” (Zsolt. 24,7).       

 

 

PDF nyomtatása