topbanner03

Jeruzsálem – az élő Isten városa

Írta: Jurek Schulz

Jeruzsálem jelentése: „Béke Megalapozása / Város“. Ez a név, a város alapítása óta ellentmond a realitásnak, hiszen egy városért sem harcoltak ennyit. Éppen ezért a „béke“ nagyon szükséges ott. Fel vagyunk szólítva, hogy Jeruzsálem békéjéért imádkozzunk, éppen azért mert ez egy tűzfészek: „Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők! Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.“ (Zsolt.122,6-7)

 

A titokzatos király városa

Jeruzsálem az 1.Móz.14,18-ban van elöször megemlítve. Ott találkozott Ábrahám Melkhisédekkel Sálem királyával (kb. 4.000 évvel ezelőtt). Ez időben Sálem Kánaán városa volt, amely az egyiptomi fáraó nagybirodalmának részét képezte.

 

Dávid király városa

Dávid idejében (kb. 3.000 évvel ezelőtt) Jeruzsálem az izráeliták által még nem volt bevéve, hanem a jebuzeusok uralma alatt állt. Dávid meghódította a várost és jelleget adott neki. (2.Sám.5,6-10; 1.Krón.11,4-9). Mivel a város mindegyik törzs területétől függetlenül helyezkedett el, ezért ideális volt hogy ez a város legyen a főváros, amely a népnek egy közös identitást adott. Dávid később a szövetség ládáját Jeruzsálembe hozta. (2.Sám.6-ik; 1.Krón.13-.és 15-ik rész).

 

Az élő Isten városa

I.e. 967-ben Salamon király felépítette a Templomot, mint az élő Istennel való találkozásnak a helyét. A Templomszentelés ünnepén olvassuk, hogy Isten maga, különösen egyedi módon kötődött e városhoz: „... Jeruzsálemet választottam, hogy az én nevem abban lenne, és választám Dávidot, hogy vezére (* királya) lenne az én népemnek, Izráelnek (2.Krón.6,6)“. Isten jelenléte betöltötte a Templomot. Ez az ami Jeruzsálemet olyan különlegessé teszi, és a világ minden más városaitól megkülönbözteti.

 

A zsidó szívek városa

Jeruzsálem virágzó idejének csúcspontját Dávid és Salamon alatt érte el, kereken 3.000 évvel ezelőtt. Azóta a zsidó kultúrának, hagyományainak és vallásának Jeruzsálem a szívügye. Jóllehet a város 17-szer lett szétrombolva, a zsidó népnek mégis mindíg és mindenhol az emlékezetében maradt. A bibliai idők után is Jeruzsálem állandóan a vágyakozás tárgya maradt. A legfontosabb ünnepe a zsidóságnak a Passzah-ünnep volt és lesz minden évben e kívánsággal zárva: „A következő évben Jeruzsálemben!“ Az élet legszebb napján a házasságkötés napján is Jeuzsálemre gondolnak, amikor a ceremónia részeként a poharat széttörik. Ez a szimbolikus cselekedet Jeruzsálemben a Templom szétrombolására kell hogy emlékeztessen.

 

A hűtlenség és vereség városa

I.e. 586-ban Nabukodonozor babiloni csapatai által be lett véve. A város és központja a Templom tejesen szét lett rombolva. Jeremiás ebben a szituációban azt kérdezi Istentől: „Egészen elvetetted-é Júdát, avagy a Siont útálja-é lelked? Miért vertél úgy meg, hogy semmi  orvosságunk(* gyógyulásunk) se legyen?“ (Jer.14,19). Miért nem segít Isten többet? Mivel Isten Jeruzsálemtől visszavonult, védtelenné lett a város. Isten ellen való vétek miatt lett a város szétrombolva (Jer.14,17-22; 15,1). Isten válasza: „Mert ki könyörül meg rajtad Jeruzsálem, és ki vígasztal meg téged, és ki mozdul meg, hogy kérdezze: jól vagy-é? Te elhagytál engem, azt mondja az Úr, másfelé jártál; azért kinyújtom kezemet ellened, és elvesztlek téged; belefáradtam a szánakozásba!“ (Jer.15,5-6)

 

A zsidó vágyakozás városa

Mégis, Jeruzsálem marad a vágyakozás városa. Dániel próféta, aki Babilonba lett deportálva, a hazáját nem tudta elfelejteni. Ezt olvassuk tőle: „És most hallgasd meg, óh Istenünk, a te szolgádnak könyörgését és esedezéseit, és világosítsd meg az Úrért a te orcádat a te szent helyeden, amely elpusztíttatott. Hajtsad, én Istenem, a te füledet hozzánk és hallgass meg; nyisd meg szemeidet és tekintsd meg a mi pusztulásunkat és a várost, amely a te nevedről neveztetik; mert nem a mi igazságunkban, hanem a te nagy irgalmasságodban bízva terjesztjük elődbe a mi esedezéseinket.“ (Dán.9,17-18) Jeruzsálem volt az a hely, ahol a Messiás tanított, megfeszíttetett, feltámadott és a mennybe felemeltetett - ahonnan ígérete szerint az idők végén vissza fog jönni (Zak.14,1-4). Jeruzsálem lett a születési helye az első messiási-zsidó gyülekezetnek. Zsidó emberek tízezrei jutottak hitre ennek következtében. Jeruzsálem volt az a hely, ahonnan a Messiás örömhíre elterjedt a világba!

 

2.000 éve – a hányatott sorsú város

Jézus prófétikusan utal Jeruzsálem jövőjére (Luk.19,41-48; 21,20-22). Jeruzsálem meghirdetett lerombolása bekövetkezett I.sz. 70-ben. Ennek következtében több mint 1,1 millió zsidó halt meg, 100.000-et rabszolgaként a Római Birodalom területére deportáltak, miután Jeruzsálemet a föld szintjével egyenlővé tették. I.sz. 135-ben Hadrián császár egy tipikus római várost Aelia Capitolina néven, és a Templom helyén Jupiter templomot építtetett. A zsidóknak halálbüntetés terhe mellett meg volt tiltva a városukba való belépés! Izráel országa ugyancsak új nevet kapott: Palesztina. (Hadrián a zsidók iránti gyületét fejezte ki ezzel, hogy Izráel egykori ellenségeiről nevezte el az országot, hogy az Izráel név többé ne hangozzék el. Filisztea - latinul: Palesztina; palesztin - arabul: filisztin. A mai palesztinok a filiszteusok leszármazottainak tartják magukat. Tehát ebben a megvilágításban legalább a keresztények ne nevezzék Izráelt - mint országot - Palesztinának! Megjegyzés a fordítótól.) Palesztina mint ország nem létezik, de az 1993-as nemzetközi határozat értelmében Gáza, Júdea és Samária (Westbank) Palesztina néven fut. A negyediktől a hetedik évszázadig Jeruzsálem a keresztény zarándok helye lett. Mindenhol templomok, szenthelyek és kolostorok épültek. Kb. 638-ban iszlám uralom alá került a város, aminek következtében 691-ben a Sziklamecset és 715-ben az Al-Aksza-mecset (jelentése: távoli mecset, a szurában 17,2) épült. Azóta Jeruzsálem, Mekka és Medina után a harmadik szentvárosuk lett, „Al-Kuds“ (a szentséges) néven. Jeruzsálem majdnem 1900 éven át különböző nemzetek váltakozó uralma alatt volt. Izráel államalapítása után (1948) is még sok évig tartott, mire Jeruzsálem újra zsidó kézre került (1967). Ez évben van 40 éve, hogy Jeruzsálem egészen Izráelhez tartozik. Mégis a prófétai szó érvényes maradt: „És szól Sion: Elhagyott az Úr engem, és rólam elfeledkezett az Úr! Hát elfeledkezhetik é az anya gyermekéről, hogy ne könyörüljön méhe fián? És ha elfeledkeznének is ezek: én terólad el nem feledkezem. Ímé az én markaimba metszettelek fel téged, kőfalaid előttem vannak szüntelen“ (Ézs. 49,14-16).

 

Isten figyelmeztetésének a városa

Isten ígéretei már nem állnak? Kell, hogy a Sziklamecset lebontassék és mint némely zsidó és keresztény véli - a zsidó Templom újra felépítessék? Esetleg egy zsidó Templom építése a Sziklamecset mellé? Vagy maradjon úgy ahogy van, a zsidóknak a nyugatifal, a moszlimoknak pedig a Sziklamecsetjük? Ez a hely ahol egykor a Templom állt, ma Istennél nincsen jelentősége? Isten maga mondja a helyről ahol a Templom állt: „De hogyha ti elszakadtok, s rendeléseimet és parancsaimat, a melyeket előtökbe adtam, elhagyjátok, s elmenvén, idegen isteneknek szolgáltok és azok előtt meghajoltok: Kiszaggatom őket az én földemből, amelyet nékik adtam: és ezt a házat, amelyet az én nevemnek szenteltem, orcám elől elvetem; tanulságul és példabeszédül (* gúnyra és kinevetésre) adom őket minden nemzetségnek (* népeknek). És ezen a házon, amely felséges vala, minden elmenő álmélkodni (* elszörnyedni) fog, és azt mondja: Miért cselekedett így az Úr ezzel az országgal és ezzel a házzal? És azt felelik: Azért, mert elhagyták az Urat, atyáik Istenét, aki őket kihozta Egyiptom földjéből, és idegen istenekhez hajlottak (* előttük leborultak), (azokat imádták) és azoknak szolgáltak; azért hozta reájuk (hagyta rájuk jönni) mind e veszedelmet.“ (2. Krón. 7,19-22) A döntő kérdés Jeruzsálem körül, szellemi vonatkozású: A kérdés, a város lakóinak személyes viszonya a Teremtő Istennel, aki a Messiásban emberré lett és mint a „Zsidók Királya“ vonult be a történelembe. Aki Jeruzsálem igazi békéjét keresi, az nem mehet Isten mellett el (Mt.23,39). Amíg a tényleges béke eljön, Jeruzsálem további nyomás alá kerül (Zak. 12,1-4; 14,1-4).

 

Az új Jeruzsálem - Isten jelenlétének a városa

Jeruzsálem lesz minden újjá teremtésnek a megkoronázása, amit az Úr a jövőben alapjaiban megújít. Jeruzsálem szimbóluma és mély fogalma az Isten hűségének és az Ő megváltási művének az emberiséggel kapcsolatban. Az új Jeruzsálem Isten jelenlétének a központja  lesz (Zak. 2,14-17 a Károlyiban: Zak. 2,10-13; Jel. 21,1-5).

 

Isten jelenléte Jeruzsálemet a béke városává teszi

Jeruzsálem lesz a központja az emberek békességének. Akkor fogja megélni a neki szánt elhívatást: „A béke városa“. (Zak. 14, 8-11;16-21).

 

 

PDF nyomtatása